Dízelforradalom – A dízelmotor működése
A dízelmotor szerkezete rokonságot mutat a benzinmotorral: hengerek, dugattyúk, főtengely, vezérmű, szelepek és sorolhatnánk. Mindkettő négy ütem alapján dolgozik, a kiszolgáló berendezések és a működésük azonban jelentősen különbözik. A dízelmotor esetében gyújtószikra segítsége nélkül öngyulladással ég el az üzemanyag, légsűrítés miatti felmelegedés hatására. A dízelmotor hengere csak levegőt szív be, az adagoló az égéstérben felhevült levegőbe fecskendezi a gázolajat. A befecskendezés a röviddel a felső holtpont előtt történik, a magas hőmérséklet hatására az üzemanyagsugár külső felülete rögtön égni kezd, majd később a belső része is meggyullad. A dízelmotor égéstere ezért is jóval bonyolultabb a benzinmotorhoz képest, alapvető típusai: előkamrás, osztatlan, örvénykamrás (dugattyúban elhelyezett örvénykamrás).
A dízelmotor szabályzása
Az égéstérbe a szelepek mellett két további fontos alkatrész kerül, ezek csak a dízelmotorra jellemzőek: az izzítógyertya, amely az indítás előtt melegíti a kamrát, valamint az üzemanyag befecskendezésére szolgáló porlasztó. Keverékképzése a minőségszabályozás elvén alapszik, a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a befecskendezett gázolaj mennyisége változik, ezzel szabályozható a fordulatszám. A benzinmotor viszont a mennyiségszabályozás elvén működik: állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin-levegő keverék. Először a teherszállításban tört előre a dízelmotor, hiszen a benzinmotorokhoz viszonyítva alacsonyabb volt a fajlagos fogyasztása. Ráadásul hosszú ideig a gázolaj jóval olcsóbb volt, mint a benzin.
Dízelmotor és benzinmotor működése
Aztán ahogy nőtt a dízeles járművek száma, úgy ívelt felfelé a gázolaj ára is. Európában a dízelmotoros személyautók részesedése meghaladta az 50 %-ot az új gépkocsik között 2006-ban, majd öt évvel később 55,7 %-on tetőzött. A dízelmotor az öreg kontinensen meghódította a céges flottákat is. 2015 őszen aztán kipattant a dízelbotrány, mivel a motorok jóval több káros anyagot bocsátottak a levegőbe a megengedettnél. A dízelek jövőjével kapcsolatos elbizonytalanodás, a benzines motorok továbbfejlesztése, a gázolaj relatív drágasága és az egyre több alternatív hajtású jármű 2018 elején 37,9 %-ra mérsékelte a dízelarányt Európában. De napjaink vitái helyett ugorjunk inkább vissza a dízelmotor dicső múltjába!
A múlt
Diesel találmánya után a 20. század elején még nem kapkodtak. Igaz, az 1930-as években a Mercedes-Benz 260D típusában már dízelmotor lapult, de ez a személyautó inkább fehér hollónak számított. A hajózásban, vasúti felhasználásban terjedtek, majd a második világháborúban tengeralattjáróknál, szovjet tankoknál. A dízelmotor ugyanis csökkentette a tűzveszélyességet, növelte a hatótávolságot. A század derekán a teherfuvarozásban egyre népszerűbbé vált. Bár a Peugeot 504-es modellje 1970-ben már elérhetővé vált dízeles változatban, a személygépkocsik piacán a Volkswagen Golf I. jelentette az áttörést 1975-ben.
Mára már kultikussá vált ez az autó, örvénykamrás dízelmotor hajtotta, amely fülsértően hangos volt és rezonált, viszont a benzines változatokhoz képest 2 literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztott 100 km-en. Hamarosan egyre több autó büszkélkedhetett már minőségi dízelmotorral, népszerűsége pedig töretlenül ívelt felfelé. A Golf I. sikere után egy esztendővel jött a 123-as dízel Merci, a Mercedes 200D, majd öt év múlva a Mercedes 300D már turbót is kapott. Néhány éven belül dízelmotor került a BMW E28-as, a Citroen BX 19 D és a Peugeot 305-ös autókba, az Audi sorötös dízelmotort alkalmazott.
A legendás Volkswagen Golf I
Ha ilyen gépkocsikat tudunk beszerezni jó műszaki és esztétikai állapotban, akkor joggal pályázhatunk az old timer minősítésre, s rengetegen fognak irigyelni bennünket. Persze a muzeális dízel járművek megvásárlását kevesek engedhetik meg maguknak. A rendszerváltásig a dízeles autók szinte elérhetetlenek voltak Magyarországon, legfeljebb magánimportból érkezett néhány. Az 1990-es években aztán úrrá lett az országon a dízelláz, mivel könnyen és olcsón lehetett gázolajhoz jutni illegális forrásokból. Az olajszőkítés visszaszorítása és a gázolaj árának emelkedése azonban letörte ezt a „forradalmat”.
A vágy tárgya, Mercedes 200D